Elkezdődött az új esztendő, vége a szabadságolásnak, beindult a napi munkába járás.Azt el kell, hogy mondjam, hogy a mindennapos főzőcskézés megszűnt számomra, marad a hétvége, amikor is persze megpróbálok valami újdonsággal előrukkolni, remélem, nem csak a családom örömére. :-)
A főzés-sütés mellett nagyon szeretek színházba járni. Arra gondoltam, megosztok veletek néhány friss élményt.
Tasnádi István: Nézőművészeti Főiskola című darabjának kiválasztásakor egy cél vezérelt: olyan legyen, ami a 12 éves lányunkkal is megnézhető. Ami humoros, elgondolkodtató és a szereplők sem mellékesek. Mi Mucsi Zoltán és Scherer Péter-rajongók vagyunk. Mucsi művész úr iránti rajongásom még a szolnoki, gimnazista éveim alatt kezdődtek,és azóta is tart.A Bárka Színház darabjai, amelyben ő is szerepel, hát, hogy is mondjam, még nem a lányomnak való. Scherer Péter a Mindenből egy vannal lopta be magát gyermekem szívébe, mi persze láttuk már egy-két filmben és színházi szerepben.Csupa jókat olvastam a "Nézőművészetiről", és hogy a Centrál Színházban adják, külön örömmel töltött el.Nos, minden várakozásomat felülmúlta a darab, azt mondhatom, hogy felemelő érzés volt látni e remek játékot! És azt mondtam már, mennyire élvezem, hogy a lányom is partner benne? A gyerekdarabok felől haladunk a komolyabbak felé. Nagyon élvezem!
"Kötelező darab,kinevetjük magunkat, amíg nézzük.Szó szerinti és átvitt értelemben egyaránt."
(www.7óra7.hu)
Színházi bejegyzéseimnek ezennel nincs vége, hamarosan folytatom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése